Egy átlagos nap a sulimban

Mielőtt el kezdenek írni arról, hogy milyen Kanadában iskolába járni, beszeretnék mutatkozni
és egy kicsit magamról beszelni,hogy egy kicsi jobban meg értsétek a story-t. Szóval, egy
autó szerelő iskolába járok ahova konkrétan minden élet korból járnak emberek (nem tudom
hogy értelmes-e amit le írtam). Ezt úgy értem, hogy vannak fiatalok, felnőttek és meg
nyugdíjasok is. De ez csak a fizika élet kor, lélekben mindannyian 12 évesek vagyunk. Ez
természetesen azzal jár hogy minden nap csinálunk valami olyan h***eséget amit nem
igazán kéne, mert egy egészen kicsit veszélyes. Néha ezek csak balesetek vagy véletlenek,
de van olyan is, hogy a tanárok egy bemutatott tartanak arról hogy mire vigyázunk és figyelj
autó szerelés közben. Természetesen vigyázunk egymásra és magunkra is , de az egy
elkepesztő érzés amikor a tanárok megtaláljak az arany közép utat a barátság, hülyeség és
a tanítás között.

Legutóbbi biztosáig bemutató arról szólt, hogy miért kell vigyázni a rövid zárlattal.(a rövidzárlat
abból áll, hogy az áram feszültsége egy kábelben nagyon magasra nő ettől a kábel nagyon fel melegedik és kigyullad) A bemutatott kint csináltuk a parkolóban érthető okokból. A tanár
összekötött két akumulatort egy 2 méteres kábellal ami abban a pillanatban elkezdett melegedni
és kb 5 másodperc elteltével ki is gyulladt. Innentől nem volt meg állás. Olyan 30 és 40 méter
között volt a leghosszabb kábel amit fel gyújtottunk. Na ennek az lett a vége hogy 3 tűzoltó kamion
jelent meg nagyon ellánal. Végül kiderült hogy a szomszédos iskolában azt hitték hogy tűz van
és hívták a 911-t. ezért a kis ártatlan akcióért 300 dollár büntetést kellet az iskolának fizetnie.
De amikor a tanár is azt mondja hogy megérte akkor tudod hogy tényleg megérte.